FÜLE Község Honlapja

Üdvözöljük

Kiss Róbert

polgármester

Elérhetőségek

Füle Község Önkormányzata


cím: 8157 Füle, Petőfi utca 22.


tel.: 06-22-576-058


fax: 06-22-576-059

email: hivatal@fule.hu


hivatali kapu:

FULEONK (KRID:459540399)


adószám: 15364421-2-07


Fülei Polgármesteri Hivatal


cím: 8157 Füle, Petőfi utca 22.


telefon: 06-22-576-058


telefax: 06-22-576-059


e-mail: hivatal@fule.hu


hivatali kapu: ???


KRID:  ???


adószám: ?????

 

Ügyfélfogadási rend

Ügyfélfogadás a Jenői Közös Önkormányzati

Hivatal Fülei kirendeltségében:

 hétfő:  800-1500
 kedd: 800-1500
 szerda: 800-1500
 csütörtök: 800-1500
 péntek: 800-1200

Magyar Falu Program

 

Története

A mai település több korábbit is magába foglal: Nagyfülét, Kisfülét, Szentmártonfülét. E település-együttes mellett haladt el a Fehérvárról Somogyba vezető út (ma körülbelül a 7-es főúttal azonosíthatjuk), illetve a közelében helyezkedett el Úrhida, ahol a Sár folyó egyik átkelőhelye volt; magán a falun viszont nem haladt át egyetlen jelentősebb útvonal sem.

Első említése a veszprémi püspökség határkijelölő okleveléből, 1009-ből ismert, ahol Fyley néven szerepel. Ez a névalak feltehetőleg egy személynévből, valószínűleg a File (Fyle) névből származik, annak kicsinyítő képzővel ellátott alakja. A névadás nagy valószínűség szerint magyar. A település helyén azonban már korábban is élhettek: ezt tanúsítja, hogy régészeti lelőhelyein őskori, római illetve avar kori leletekre, valamint honfoglalás kori bizánci pénzekre bukkantak.

Lehetséges, hogy első említése idején besenyő eredetű népesség lakta, amit Györffy György szerint Géza fejedelem telepített le ide, Koppány vezér területének elzárására.

A Füle névvel később 1243-ban találkozunk újra, amikor IV. Béla a szolgagyőri várnépek 4 itteni háznépét a fehérvári prépostnak adományozta.

A következő említés 1257-ből ismert, amikor is az 1009-es oklevél szinte pontos másolata készült el: ebben Villa Fyle Úrhida szomszédságában lévő település, a veszprémi püspökség birtoka. Az nem ismert, hogy pontosan meddig volt a falu a püspökség birtoka, mely csak a török kiűzése után szerezte meg újra.

1281-ből ismert egy adat egy Márton nevű fülei poroszlóról, aki Sár szomszédosa.

1323-ban említik újra az ismert források Fülét, amikor is a veszprémi püspökség és a fehérvári prépost rendezte konfliktusát egymással, és a fehérvári prépost megengedte, hogy falujából a szabadok a püspökség falujába költözzenek. Ez a momentum egyértelműen utal arra, hogy Füle néven ekkor (és már korábban is) két település létezett, Kisfüle és Nagyfüle.

1327-ben egy Fülei István nevű nemes Tengerden kapott földet.

1333-ban Nagyfülén is megtörtént a pápai tized összeírása, aminek következtében a veszprémi főesperes papja 55 kisdénárt fizetett pápai tizedként. Ekkor tehát már a faluban volt plébánia.

1340-ban egy, az országbíró által kiállított oklevél bizonyította, hogy Laczk fia István és Bokaji László fia István fia Tamás kiegyeztek a Kyspyle (Kisfüle) birtoklásáért folyó perben. Tehát az egyházon kívül másoknak is volt birtoka Fülén. (Nagyfülén ez kérdéses, de Kisfülén biztosan. Ezt támasztja alá, hogy 1413-ban egy királyi parancs halasztott el egy a Kisfyle és Szentmárton birtokba iktatása körüli konfliktusból kialakult pert.

1368-ban a fehérvári keresztesek konventje I. Lajos királynak írt jelentést, amelyben jelenti, hogy a királyi parancsnak megfelelően megjárta a fehérvári káptalan Nagfyle birtokát, így tehát a veszprémi püspökség ekkor már nem vagy csak részben birtokolta Nagyfülét.

Fehérvár 1543-ban török kézre került; az abban az időben (1543-1549) készült település-összeírásban Füle, illetve Kisfüle is szerepel. Ez utóbbinak 12 portája, 7 szegény portája és 5 pusztája a fehérvári prépost birtokai, míg az előbbiben 32 portát 15 szegény portát és 10 pusztát, illetve elhagyott portát szerepeltetnek a fehérvári káptalan birtokaként. A török jelenlét idején portái egy része a palotai, illetve a veszprémi várnak volt a tartozéka.

Vályi  összeírásában a 18. század végén Füle és Kisfüle is a veszprémi káptalan birtokai, míg az előbbi falu az utóbbi szabad puszta kategóriában. Füle földjei és lakosainak vagyonai középszerűek, másod osztálybéliek, míg Kisfüle termőföldje „jó termő” minősítést kapott . Ezeket az adatokat erősíti meg a "sárga adattár", kiegészítve Sándorka és Kölestelek adataival, melyek ezt követően, mint Füle részei minden helységnévtárban szerepelnek, míg a Kisfüle elnevezés eltűnik. Sándorka és Kölestelek státusza divertuculum, érdemes megjegyezni, hogy Kölesteleken egy ugyanolyan nevű vendégfogadó üzemelt. A település(ek)en az egyháznak még mindig jelentős befolyása van, hiszen Fülén 197, Kisfülén 14, Kölestelken pedig 3 lakos tartozik a székesfehérvári püspökség alá . A lexocon locourm sem szolgál több adattal csupán Füle pagus és Kisfüle preadium státuszát adja meg, illetve, hogy Fejér megyéhez tartoznak.

Az 1827-es állapotokat közlő Notitiae szerint (mely már inkább hasonlít a későbbi helységnévtárakra, mint elődei) Fülét akkor 1292-en lakták 149 házban; a lakosok közül 321 volt katolikus, 960 református, 11 pedig zsidó. Kisfülénél ugyanakkor egyetlen lakost és házat sem tüntetett fel az összeírás.

Fényes Elek közel 25 évvel később született munkája szerint a faluban 314 katolikus 1125 református és 11 zsidó élt. Leírása alapján a faluhoz tartozó szántóföldek jó minőségűek, ezen kívül a falu rendelkezett szőlőheggyel, erdővel és kőbányával is, földesura pedig még mindig a veszprémi káptalan volt. 1850-ben a falunak 189 háza és 1045 fős lakossága volt.

A falu ekkor Fejér vármegye Sármelléki járásnak a része (valószínűleg korábbi adatok alapján), mert a neoabszolutizmus idején a település Székesfehérvár alá volt beosztva és csak 1858-t követően hozták létre újra a járási beosztást. 1873-ban a falu már az alsó-bodajki járás része. 1877 decemberétől a székesfehérvári járás része.

A Fülén is áthaladó Budapest-Börgönd-Szabadbattyán-Tapolca vasútvonalat 1898-ban nyitották meg, míg a postahivatal 1900. november 16-án kezdte meg működését

forrás:Wikipédia

Nevezetességei

  • Római katolikus templom - Műemlék
  • Római katolikus plébánia - Barokk stílusban épült
  • Református templom - Épült késő klasszicista stílusban
  • Sárréti Tájház

Népesség: 839 fő